Szabadságon lenni a frontvonalban
Júliusban ellátogattunk a Rednekk autentikus amerikai BBQ étterembe. A tulajdonosok Czeglédi Szabi és Prokob Misi az Igen Debrecen 7. kurzusán indították el közös projektjüket, mivel imádták a valódi BBQ ételeket, de Debrecenben akkor nem volt egy ilyen étterem sem. Igazi sikersztori az övék, az étterem két éve működik a debreceni strand sétányán, indításként megkapták a COVID vészterhes időszakát is, mégis mennek előre töretlenül. Készítettünk velük egy interjút történetük legyen inspiráció minden vállalkozni vágyó számára.
Igen Debrecen: Mit jelent vállalkozónak lenni?
P. Misi: Viccesen így fogalmaztam meg ezt magamnak: Szabadságon lenni a frontvonalban. Szabad vagy a saját idődet te tudod beosztani, mellette a magánéletre is jut idő, ha jól csinálod, de a frontvonalban vagy, ami azt jelenti, hogy minden a bőrödön csattan, vagy a pénztárcádon. Nagyon más világ ez, hiszen mi mind a ketten Szabival a multivilágban dolgoztunk én 17 évet Szabi 10-et nem olyan egyszerű megszokni, hogy minden a te kezedben van, te vagy a felelős, minden nap döntéseket kell hozni, ugyanakkor nagyon szabad és tele van jófajta kihívásokkal. Mindenkit csak bátorítani tudok, hogy vágjon bele.
Cz. Szabi: Bele lehet jönni. Megtanultuk elengedni a dolgokat. Amikor a multinál ültünk azt mondtam, hogy olyan mintha egy kutyához lennél hasonló. Van egy gazdád és akkor minden nap ad neked enni, néha lehet azt mondod, hogy kevés, de minden nap biztosan megvan. Ha vállalkozó leszel akkor te leszel a saját gazdád, farkas leszel és van olyan hét, hogy nem kapsz enni. Az, hogy nincs „gazdád”, az egy hatalmas felelősség, mert lehet, hogy éhen halsz, de benne van az ígéret is, hogy elejtesz egy nagy vadat, amit ha gazdád van soha nem tudsz megcsinálni. Ehhez tudom hasonlítani a vállalkozói létet szabad, kockázattal teli és ezt kell megtanulnunk, ezt a felelősséget, amit ez ránk rak. Ráadásul Misinek ez nehezebb a család miatt, hiszen értük is felelős.
P. Misi: Komplikáltabb, de meg lehet oldani. Két gyerekkel feleséggel, kutyával, macskával. nyilván kell egy támogató családi háttér. Most már beállt egy rutin reggel én viszem a gyerekeket iskolába utána jövök be az étterembe, én csinálom a délelőtti feladatokat, Szabi jön délután. Egészséges közöttünk a munkamegosztás.
Igen Debrecen: Nem tipikus, hogy a multit lecserélik a vállalkozásra. Mennyi ideig tartott míg megérett bennetek, hogy az alkalmazotti lét helyett a vállalkozóit válasszátok és a váltáshoz hogyan viszonyult a környezet a család?
Cz. Szabi: Szerencsére nem tudtuk, hogy a legtöbb vállalkozás bedől az első évben. Lehet ha tudjuk bele se vágunk, de annyira egyértelmű volt számunkra, hogy ez jó lesz, csak sikerülhet. Hittünk benne mind a ketten. Az is nagyon fontos, hogy mi nem a vendéglátásból akarunk megélni, hanem a BBQ-zás mindkettőnk szerelme és egy BBQ-s helyet akartunk csinálni, ha ez nem megy akkor bezárunk, nem csinálunk helyette gyros-ost, pizzériát, vagy huszadik hamburgerest. Voltak kétségek, de most már mondhatjuk, hogy ez bejött, hiszen két éve működik az étterem, folyamatosan fejlődünk az emberek hál’isten szeretik, de azért kockázatos lépés volt.
Sokáig nem is szálltunk ki a multiból. Én októberben jöttem el az NI-tól, Misi februárban. Eltelt 1,5 év, két szezont lenyomtunk úgy, hogy mellette dolgoztunk az állásunkban párhuzamosan, ráadásul egy COVID-dal terhelt időszakban, de aztán eljött az idő, amikor rájöttünk hogy ez így nem megy tovább. Mentálisan nagyon megterhelő. A munkahelyen is teljesíteni kell, elvárások vannak, ugyanakkor ott már nem voltunk elég motiváltak. A munkahelyen az éttermen járt az eszünk, az étteremben meg a ránk váró munkahelyi feladatokon. Szétszakadtunk. Egy fenékkel két lovat nem lehet megülni.
Még csak most pihentem ki a multi tíz évét. Ez annyira tipikus, ha belegondoltok. Én is az egyetem után kerültem be egy multis állásba, jó karrierutat vázoltak fel, kapsz visszacsatolást, hogy „good job” aztán arra nyomnak, hogy még jobban csináld, dolgozz, dolgozz és azt érzi az ember, hogy kiég. Volt olyan időszak, amikor 3 pozíciót csináltam egyszerre. Nagyon sok ember, akár felső vezetők is egyszer csak azt mondják: kétkezi munkát akarok csinálni … pék, ács, asztalos. Mert a multinál egész nap nem csinálsz mást, mint nyomkodod a laptopodat. Nem éreztem, hogy teremtek. Nekem ez hiányzott, hogy csinálsz valami kézzelfoghatót például egy étel elkészítése, amire aztán rögtön megkapod a visszajelzést, hogy ez finom volt, vagy nem ízlett … A multiból az emberek egy ilyen kiégés után rájönnek, hogy mást szeretnének csinálni. Ugyanakkor nagyon sok mindent tanultunk a multinál, mi is egy kicsit másoljuk.
Ugyanakkor az egyetemről kijött generáció nem akar kétkezi munkát csinálni, mindenki multinál akar dolgozni „Ingyen kávé, babzsák …”
Igen Debrecen: Ez az egyik nehézsége a vállalkozásnak, megfelelő munkaerőt találni? Milyen képességek kellenek, hogy egy vállalkozás ezeknek a kihívásoknak megfeleljen?
P. Misi: Nagyon fontos egy vállalkozásnál, hogy attól ne féljen az ember, hogy valamiben bukik. Valamit megpróbálsz, rájössz, hogy ez nem jó. Ha nem buksz, akkor nem fogsz tanulni, ha nem javítod ki a hibát, akkor nem fogsz tudni fejlődni. A bukással jól is járhatsz, ha tanulsz belőle. Nekünk voltak ilyen eseteink, akár emberrel, vagy munkafolyamatokban. Mára eljutottunk egy ideális felálláshoz. Irányítjuk az embereket, az ételkészítésben is benne vagyunk, elvégeztünk extra iskolákat: bártender, barista tanfolyam, szakács, ez mind azt támogatja, hogy szakmaibban rá tudjunk nézni erre, vannak multiból jött tapasztalataink HR, „folyamatos-fejlődés” gondolkodásmód (continuous improvement) ezt például a konyhára tökéletesen rá tudtuk húzni.
Cz. Szabi: Olyan szinten optimalizáltuk a folyamatokat, hogy kevesebb emberrel nyugodtabban tudunk egy pörgős időszakot is kiszolgálni. Minimális mozgás, minimális időveszteség. Két év után az embereink tudják mi a dolguk, nincs káosz. Most opimálisak a folyamatok.
P. Misi: Nem vagyunk egy gyorsétterem, de a piaci átlaghoz képest sokkal gyorsabban kiszolgáljuk a vevőket. A piacot is figyelni kell az árakat, a versenytársakat, sok kis apró dologtól működik jól a vállalkozás. Tedd jól össze a csapatot, figyelj a marketingre, legyen jó terméked, építs a brandet, pénzügyi terv, mind az amire az Igen Debrecen moduljai is felkészítenek. Ezek a részletek összeteszik a sikerhez vezető utat. Nagyon fontos a kitartás is. Nyilván vannak hullámvölgyek.
Cz. Szabi: A szezon felén most már túl vagyunk, a május nagyon erős volt, ott voltunk a Gurmet fesztiválon. Nagy megtiszteltetés volt, hogy egyáltalán meghívtak, most a Campusra készülünk, de azt mondhatjuk. hogy most már a komfort zónán belül vagyunk, amikor elkezdtük azért az megeröltető volt, főleg úgy, hogy mellette egy munkahelyen is meg kellett állni a helyed.
Egyébként ez a szakasz nagyon nehéz, amikor az elején sokat bukik az ember és csak mondogatod, hogy majd tanulunk belőle és folyatatod. Főleg úgy, hogy előtte már egy területen te elértél valamit, már rutinos voltál valamiben és belecsöppensz egy új világba, ami tök ismeretlen.
Igen Debrecen: Mi adott erőt a bukásnál, hogy tovább folytassátok?
P. Misi: Úgy voltunk vele, hogy meg tudjuk csinálni, tehát ha valami nem sikerül, akkor másképp kell csinálni és akkor egyszer csak sikerül. Hittünk abban, hogy mind a ketten vagyunk olyan ügyesek, meg szellemileg felkészültek, hogy addig próbálkozunk, amig nem lesz probléma. A problémának a gyökerét kell mindig megoldani. Fiatalosak, rugalmasak vagyunk, nagyvonaluak. Próbáljuk stratégiailag irányítani, a napi munkában is ott kell lenni. Nagyon komplex, de összeáll a kép napról napra, ha tanul az ember, ha gyakorol.
Cz. Szabi: Mi mindig beleálltunk a munkába, akár egy konyhalány munkájáról legyen szó, összerakjuk a salátát, ha a konyhán bárki kiesik be tudunk állni, tudjuk hogy működik a rendszer nem egy műszakot lenyomtunk, krumplisütő, pultos, pincér, futár … mindent csináltunk. Így tudjuk, hogy mi egy-egy pozíció nehézsége, tudjuk optimalizálni. Valószínűleg ezt kevés étterem tulajdonos csinálja meg. Szerintem ettől hitelesekké válunk, mert nem csak okoskodásnak tűnik, amit mondunk.
Hitelessé válik a kritika is, nem csak azt mondjuk, hogy valami nem jó, hanem meg is mutatjuk, hogy hogyan kellene csinálni. Talán ezért nincs annyi munkaerő problémánk, mint másnak, mert mi is benne vagyunk a napi rutinban, mi is a csapat része vagyunk. A kollégák szívesen jönnek be dolgozni, együtt nevetgélünk és a mai generációnak ez már sokkal fontosabb, mint önmagában egy magasabb fizetéssel, de összeszorult gyomorral dolgozni.
Igen Debrecen: Ezt így tervezitek végig? Továbbra is benne akartok maradni a mindennapi teendőkbe?
Cz. Szabi: Gondolkoztunk már ezen, fontos ha lesz is olyan személy, aki minket kivált, őt mi neveljük ki. Ha évek alatt kialakul egy bizalom, akkor működhet. Vannak terveink, hogy esetleg másik helyet is nyissunk.
P. Misi: Valószínűleg eljutunk, majd arra a szintre, hogy ez a mindennapos teendőkben való részvétel már nem fog beleférni. Nagyon fontos, hogy legyen egy jól felépített szervezeted.
Cz. Szabi: Fontos, hogy legyenek jól szabályozott folyamatok. Ha jön egy új ember, akkor ő is nagyon gyorsan be tud állni és nem akad meg a munka. Le vannak tisztázva a felelősségi körök. Mert ezt is megéltük, amikor ezek még nem voltak letisztázva, akkor csak a káosz volt. A folyamatok szabályozása a kulcs.
Igen Debrecen: Van „kézikönyvetek” is a folyamatokról, amit oda tudtok adni az új munkatársnak?
Cz. Szabi: Checklistet nyomtatunk mindenkinek, fel van sorolva mit kell csinálni és ellenőrizni, mondjuk zárásnál. Fontos, hogy legyen egy emlékeztető, hogy mit kell csinálni, mert miután lenyomsz egy akár 12 órás műszakot a melegben, utána nem biztos, hogy minden eszedbe jut. Volt, hogy bekapcsolva maradt a hősugárzó éjszakára, az ajtót nem zárták be. Apró dolgok is megboríthatják a folyamatokat, például ha nincs elég krumpli kisütve … rájöttünk, hogy a burgonyasütés is egy kulcspozíció. Egyébként a folyamatok optimalizálása teljesen multis életérzés, de be kell látnunk, hogy a folyamatok ugyanúgy megvannak itt is.
Igen Debrecen: Mi az amit az Igen Debrecen képzésből hasznosítani tudtatok?
Cz. Szabi: A legfontosabb az volt, hogy tematikát adott, a heti workshopok, a házifeladatok … adott egy keretet, átgondolni, megtervezni az egészet. A kapcsolatrendszer szintén fontos, sok emberrel megismerkedtünk, sokkal vagyunk azóta is kapcsolatba. Nagyon jók voltak a csapatok, az ötletelések, az a pozitív attitűd. Mindketten azt gondoljuk, hogy az Igen Debrecen nélkül ez nem jött volna létre, vagy nem ilyen ütemben. Júliusban jött az ötlet, szeptember végén kezdtük az Igen képzést és februárban már alapítottuk a céget. Tehát egy bő félév alatt a nulláról belekezdtünk. Az Igen Debrecen egy nagyon jó katalizátor volt.
P. Misi: Nagyon sok házifeladatot mi már úgy csináltunk meg, hogy kvázi már élesben. Mentünk tárgyalni, néztük a pénzügyi tervet, már a brand-en gondolkoztunk, ezeket könnyen tudtuk hasznosítani a megvalósítás során. Az Igen Debrecen moduljai pontosan az alap témákat járják körül, hogy te el tudj kezdeni egy vállalkozást felépíteni. Adott egy keretet, hogy hétről hétre ezzel foglalkoztunk.
Igen Debrecen: Van-e olyan modul amire még most is szívesen visszaemlékezel, hogy milyen jó volt?
P. Misi: Például az első modul: milyen csapatot építs, az ilyen. Megtudtuk, milyen személyiségeket építs a csapatba. A pénzügyi tervezés is nagyon megmaradt.
Cz. Szabi: Nekem a kapcsolatrendszer, ami a legfontosabb, ha csak Kingára gondolunk, aki a cégalapítást csinálta ügyvédként, vagy Farkas Istvánnal is itt ismerkedtünk meg, mint mentor, vele továbbra is kapcsolatban vagyunk, vagy például a fotóinkat Fejes Marci csinálja, aki akkor részvevő volt a képzésen. Ha virág dekoráció kellene, akkor biztos „Laura virágaihoz” mennék, aki szintén akkor volt résztvevő. Jó emberek voltak a képzésen és jó volt őket megismerni. Nem mindenki ilyen a vállalkozói szférában, az Igen képzésen mindenki kölcsönösen segíteni akarta a másikat. A kezdeti nehézségeken könnyebb csapatban átlendülni.
Igen Debrecen: Debrecen ideális terület vállalkozni?
P. Misi: Határozottan igen. Fejlődik a város, növekszik, a városvezetés is pozitívan áll a jó ötletekhez. Látjuk, hogy a város az elmúlt 5 évben is mennyit fejlődött és a további 5 évben is biztosan hasonló fejlődésen megy tovább. Ez a vendéglátásnak nagyon jó.
Cz. Szabi: Én Miskolcról származom és elmondhatjuk, hogy Debrecen ebben a régióban élen jár és pl. az, hogy idejön a BMW sok átalakulást hoz, akár csak a vendéglátás területén. Igénylik a minőségi ételeket családi napok, csapatépítők, tréningek. Úgy gondoljuk, hogy a következő időszak rengeteg ilyen lehetőséget tartogat. Hol máshol, ha nem Debrecenben?
Igen Debrecen: Hogyan látjátok mi fejlődhet ki az álmotokból, úgy 10 éven belül?
P. Misi: Magyar McDonald’s …
Cz. Szabi: Franchise…
P. Misi:: Igazából a tapasztalataink alapján egy ilyen helyet egy az egybe lehetne bárhol üzemeltetni. Nyilván szeretnénk ezen a területen maradni, de már mondjuk stratégiai vezetőként, azonban a mai gazdasági környezetben minden benne van a pakliban, az is, hogy lehet be kell zárnunk. Senki nem tudja megmondani még azt sem, hogy mi lesz holnap. Persze tervezni lehet.
Cz. Szabi: Azért az jó érzés, hogy meg tudtuk csinálni, még akkor is ha esetleg be kellene zárnunk, ez annyi örömet adott, már eddig is a nehézségek mellett is. Sokat tanultunk, hatalmas kaland, nem sajnálom egyetlen percét sem. Igazából nem baj, ha nem sikerül, de az a lényeg, hogy megpróbáltad, legfeljebb visszamész a multihoz dolgozni. Nem baj, ha bebukod, csak próbáld meg!
