fbpx

Blog

Ötletből valóság: LIZA


 08.28.2019    IgenDebrecen Kommentek: 0

Az Igen Debrecen 5. képzésének keretében, 2017-ben jelentkezett Polereczki Zsolt ötletgazdaként, aki akkor már évek óta dédelgette ötletét, miszerint az általános multivitamin tabletták helyett személyre szabott igények szerinti vitamin-adagolásra van szüksége a jövő egészségtudatos fogyasztójának. Akkori csapatuk megnyerte az Igen Debrecen döntőjét, olyannyira meggyőzve a zsűritagokat, hogy egyikük, Bodrogközi László a Neuron Szoftver Kft. ügyvezetője csatlakozott a projekthez. Megkérdeztük őket – Zsoltot és Lászlót – azóta mi történt velük.

Mikor és hogyan született meg az ötlet a termékről? Mennyiben tér el a jelenlegi termék az eredeti ötlettől?

P. Zsolt: A termék ötlete közel öt éve jött létre, ebből az intenzív fejlesztés 2017 második felében indult meg. Eredeti végzettségemet tekintve gazdasági agrármérnök vagyok, egy időben részt vettem olyan feladatok megvalósításában, ahol lehetőségem nyílt a takarmányozásban használatos takarmánykeverő rendszerek működését, digitális vezérlése mögötti folyamatokat megismernem. Ehhez jött a személyes érdeklődésem, ami az étrend-kiegészítők területéhez kapcsolódott. A két terület ötvözéséből, valamint a precision nutrition területéről ismert elemek felhasználásával jött létre a ma már LIZA projektnek nevezett fejlesztési koncepció. Ez a termék magában foglalja a precíziós táplálkozás alapelemeit, az étrend-kiegészítők összetételének egyéni igényekhez történő igazítását, valamint ezek megfelelő arányú összeállításához szükséges gépészeti elemeket és összességében egy egyénre szabott étrend-kiegészítőt adagoló rendszert képez. A termék gépészeti, IT és gyógyszerészeti tartalma sokat változott az idők során, ha ma előveszem az első protó fényképét, hát abból senki meg nem mondaná, hogy ebből lett a mostani termékünk. De ami a legtöbbet változott, az inkább az üzleti modell, a célcsoportok meghatározása.

Miben segített az Igen Debrecen? Mi az, ami még jól jött volna a képzés során?

P. Zsolt: Az Igen Debrecenben töltött időszakunk azt hozta magával, amit a képzés állít magáról: az ötlet fejlesztését, kapcsolatépítést, mindezt a résztvevő projektek versengésével. A korábban már meglévő kirakós elemeket sikerült egységes képpé alakítanunk, a felesleges elemeket eltávolítani és  felismerni, hogy még mi hiányzik ebből a kirakósból. Fontos volt, hogy mindezt a koncepciófejlesztési folyamatot versengő keretek közé helyezte az Igen Debrecen, mert a projektgazdáknak alapmotívuma a versengés iránti igény, illetve a termékük fejlesztése, majd értékesítése során folyamatosan – valamilyen formában – versenyhelyzetben lesznek. Hiányolni nem hiányoltunk semmit, a képzés majd a verseny struktúrája egy ötlet fázisban lévő fejlesztési projekt számára minden olyan támpontot megad, ami az ötletből üzleti tervvé történő alakításhoz szükséges.

Hol tart most a projekt?

P. Zsolt: A projekt nemzetközi, a fejlesztések kapcsán használatos terminológia szerint elérte a TRL6 szintet. Ez a startupos nyelvezetben talán leginkább az MVP-nek feleltethető meg, ami azt jelenti, hogy a termék készen van, az early adopotereknek megfelelő funkciókkal, ugyanakkor ez a szint a további tesztek és fejlesztések alapját képezi.

Bodrogközi László több évtizede sikeres vállalkozó, az ő bevonása a projektbe miért volt fontos, milyen előnyökkel jár?

P. Zsolt: Egy ötlet szintről induló fejlesztés kezdeti szakaszában a legnehezebb, hogy olyan partnert találjon az ötletgazda, aki képes ugyanolyan lendülettel bízni a termék sikerében, mint az ötletgazda maga. Aki képes bízni a termék és a csapat sikerében, aki hajlandó kockázatot is vállalni ennek a sikernek az elérése érdekében és képes kritikus helyzetekben további lendületet adni a folyamatoknak. A startupok körében tapasztalható brutális bukási arányok jórészt annak tudhatók be, hogy nem sikerül ilyen partnert találni és az alapító, akinek csapatot kell építenie, aktívan részt venni a fejlesztésben, a termékötlet eladásában, forrásteremtésben, a felmerülő jogi problémák megoldásában, rendezvényeken részt venni, üzleti tervet írni, a kudarcok után újra lendületet venni és adni a fejlesztő csapatnak, stb., belefásul a saját ötletének megvalósításába és a projekt leáll. Különösen igaz ez a hazai startup környezetben, ami valójában nem is tekinthető valódi startup ökoszisztémának, hiszen a kockázatvállalás szinte teljes elkerülésére, annak is egyenlőtlen megosztására és a már jól prosperáló projektek felvásárlására fókuszál. Egy ilyen rendszerben az első és legfontosabb, hogy legyen egy olyan partner, aki ugyanolyan lendülettel, motivációval és bizalommal rendelkezzen ezen kezdeti fázisban, mint az alapító maga, valamint képes legyen a kritikus időszakokban és területeken maga is továbblendíteni a folyamatokat. Ez az emberi oldal.

Üzleti oldalról egy korai fázisú startupnál az energiák jelentős része a fejlesztésre megy, ami természetes, hiszen készül a termék. Ugyanakkor ebben a fázisban is már az alapítónak jelentős energiát kell fektetnie a projekt eladásába. Ez sales tapasztalatot, üzleti kompetenciát, stratégiai szemléletű tervezést igényel. A mi esetünkben nem éreztük úgy, hogy ezen kompetenciáknak teljes mértékben birtokában vagyunk, ezért kellett egy mentor, akinél viszont megvannak ezek a tapasztalatok és azt át is tudja adni. Közel egy éven keresztül a beszélgetéseinknek jelentős részét az a business mentoring tette ki, aminek köszönhetően ma a projekt egy nemzetközi szinten is márt helyt állt üzleti tervvel rendelkezik. Ezt az üzleti tapasztalatot sikerült beépíteni a projektbe László belépésével. A másik része a pénzügyi befektetés, ami az én megközelítésemben két dolgot jelent. Egyrészt értelemszerűen fedezi a fejlesztés és piacra-jutás adott szakaszban felmerülő költségeit. Ezen forrás nélkül a LIZA projekt nem jutott volna el az MVP szintig. Másrészt a preseed fázisban a pénzügyi befektetés annak az elköteleződésnek is a jele, amit az elején említettem. A közös kockázatvállalási hajlandóságot jelzi a befektető részéről, az alapító számára pedig annak az érzetét adja, hogy most már ketten vagyunk a csónakban. Így összességében Lászlóval egy üzleti mentort és pénzügyi befektetőit is találtunk, akivel a rendelkezésünkre biztosított forrásokat abszolút smart money módon használjuk fel.

Könnyű-e bevonódni egy idegen projektbe, illetve könnyű-e beengedni külső embert?

B. László: Egy projektbe történő beszállás mindig nehéz, hiszen nem ismerjük a másikat, az értékrendjét, a gondolkodásmódját, a tudását. Az sem biztos, hogy passzolunk emberileg. E mellett persze mindig kérdés, hogy az üzlet tényleg sikeres lehet-e, illetve az új ember tud-e olyat hozni ami sikeressé teheti azt. Nekünk is egy évig tartó folyamat volt, sok beszélgetéssel, tervezéssel.

P. Zsolt: A projektbe való belépés feltételeinek egyeztetése hosszas folyamat. Emellett a pre-seed befektetéseknél sokkal dominánsabb a csapat és az alapító iránt bizalom kérdése, tekintve, hogy ezen szakaszban az üzleti kilátások még nehezen beláthatóak. Ennek a bizalomnak ki kell alakulnia mindkét félben. Ennek kapcsán általában a befektetői oldalt szokták középpontba állítani, de véleményem szerint a befektetési célpont oldaláról is ugyanúgy szükséges ennek a bizalomnak a létrejötte, hiszen egy befektetés megvalósulása igen szoros kapcsolatot eredményez. Ebben a helyzetben pedig a befektetési célpontnak is fontos, hogy akivel együtt dolgozik, az szakmailag kompetens, a projekt szempontjából releváns tapasztalatokkal, kapcsolati tőkével rendelkező és emberileg is passzoló személy legyen.

Pénzügyi tervezés és a valóság különbsége? Honnan találtatok forrást?

B. László: Hát igen, ember tervez, a piac végez. Sok kitartás és türelem valamint tőke kell. Zsolt pályázati tapasztalata és az én hátterem biztosítja a projekt működését.

P. Zsolt: A projekt fejlesztési költségeit alapvetően 3 forrásból biztosítottuk. Egyrészt az alapítónak mindig be kell tennie saját forrást a legelején, enélkül nem megy. Különös tekintettel igaz ez a nem (csak) szoftveres fejlesztésekre, mint a miénk is, hiszen itt berendezéseket, alapanyagokat, elektronikai eszközöket és nagyon sok külső kompetenciát kell megvásárolni. Másodikként László személyében találtunk angyal befektetőt, aki a fejlesztési források másik részét finanszírozza. Harmadikként pedig jó eredményekkel szerepeltünk nemzetközi megmérettetéseken, az ezekből befolyt támogatásokat is 100%-ban a projekt költségeinek fedezésére fordítottuk.

A tervezés. Ma már úgy látom, hogy preseed fázisban tökéletesen felesleges részletes üzleti tervet készíteni. Ennek oka, hogy a fejlesztés során annyi minden változik, hogy a múlt héten még biztosnak hitt üzleti terv akár alapjaiban változhat meg, a folyamatos update pedig indokolatlan energiákat von el a csapattól. Emellett természetesen minden olyan fontos információt és körülményt fel kell tárni, ami a fejlesztési és üzleti kockázatokat csökkenti, de ennek részletes üzleti tervbe történő öntése pre-seed fázisban még indokolatlan. Túl ezen a fázison ma már természetesen rendelkezünk ilyennel, amelynek alapja nemzetközi projektértékelési módszertanon alapuló részletes projektértékelés, piacelemzés. Ennek kidolgozásában több hazai és nemzetközi szakértőt vettünk igénybe, jelenleg a PwC-vel dolgozunk együtt az üzleti tervünk további javításán. De ma már nem is csak egy ötletet szeretnénk eladni.

Milyenek a nemzetközi tapasztalataitok?

P. Zsolt: Azt hiszem jónak mondhatóak. A 2018-as év volt a LIZA projekt első teljes éve. Ebben az évben elnyertünk egy nemzetközi innovációs vouchert, az EIT Food RIS Innovation Grant győztesei közé kerültünk, valamint a győztesek közül az EIT Food meghívott minket Párizsba a Food Venture Summit-ra a 10 legígéretesebb early stage élelmiszeres startup közé. Szintén ebben az évben a Dexic Accelerator program közel 500, európai jelentkezőből beválasztott minket a TOP 15 közé. Ez utóbbiban nem tudtunk részt venni, éppen akkor született a kisfiam, de ezt így is nagy elismerésnek éltük meg. Ezt követően már 2019-ben az EIT Food egy másik területen, a szellemi tulajdonvédelem területén ismételten támogatásra érdemesnek találta a programunkat. Összességében azt gondolom, hogy egy  projekt első teljes évében ez egész jónak mondható. A nemzetközi elismerések azért különösen fontosak számunkra, mert ezek értékes visszajelzések egy nagyon széles szakmai és üzleti körtől a tekintetben, hogy a programmal jó irányba haladunk.

Mit üzennétek azoknak, akik most gondolkoznak egy ötlet megvalósításán, vállalkozás indításon, mi a legfontosabb, amire jó ha gondolnak?

B. László: Csinálják egyszerűen és dolgozzanak sokat a projekten, de arra figyeljenek, hogy amit csinálnak az csak a következő lépést segítse, ha túl nagyra lőnek, nagy az esély, hogy elfogy a pénz és a türelem.

P. Zsolt: Az ötleted még semmi, bármilyen nagyszerűnek is tűnik, és egy befektetőnek ötlet szinten éppen ennyit is fog érni. A megvalósítás teszi ki a hozzáadott érték 99%-át. A költség, amit tervezel a megvalósítás kezdeti fázisában a tényleges költségek 20%-a lesz. A bevétel, amit tervezel a kezdeti szakaszra a valóságban annak  20%-a lesz. Az energia, az idő, amit a projektedbe tenni kell sokkal több lesz, mint amit tervezel. A kudarc és a visszautasítás is sokkal több lesz, mint amit az elején elképzelni is tudnál. Többen hátat fognak fordítani neked a nehézségekben azok, akiket ma alap embereknek gondolsz a csapatban. Nem látod objektíven és reálisan a saját projektedet, mert a tiéd, te találtad ki. Vonj be külső, független és kompetens véleményeket, minél többet! De összességében megéri, mert létrehozhatsz valamit, ami még nincs, amiben kiélheted a kreativitásodat, tesztelheted magadat is és ha jó partnereket választasz, akkor pénzügyileg is sikeres rendszert építhetsz.

Share this...
Email this to someoneShare on Facebook0Share on Google+0Tweet about this on TwitterShare on LinkedIn0

További bejegyzések

A megvalósítás első lépcsőfoka vagy egy ötlet mészárszék? – rajtad áll!

A címben található kérdés jellemzi talán legjobban az Igen Debrecen[...]

Tovább olvasom
Mentes Szemmel logo

Szemléletformálás a mentes élelmiszerek világában

Biztosan mindenki ismer valakit, aki valamilyen ételallergiával küzd a[...]

Tovább olvasom

10-ből 9 alpaka nem tudja, mit csináljon szombat este…

...avagy íme az App, amivel Frodó odatalált Bilbó születésnapi[...]

Tovább olvasom

Bútorokat alkotunk újra – Retrotive stúdió

A bútorokról sokan, sokféleképpen gondolkodunk. Van, akinek a fotel csak[...]

Tovább olvasom
VISSZA A LISTA OLDALRA